←−−−−

Gondolkoztam azon, hogy felsorolom azokat a cégeket, amelyek NEM is válaszoltak a pályázatomra, de azt hiszem, nagyon hosszú és unalmas olvasmány lenne. Így ettől eltekintek.

De továbbra is kínoz a gondolat, hogy mit csinálok rosszul, mi a hiba az önéletrajzomban, kísérőlevelemben.

Az önéletrajzomban pontosan feltüntetem mind a 4 (!) eddigi munkahelyemet, felsorolva a főbb feladatokat, amelyeket pályafutásom során végeztem. Az aktuális pályázatnak megfelelően vastag betűvel kiemelem azokat a feladatokat, amelyek a hirdetésben (ha van ilyen rész) elvégzendőként szerepelnek.

A motivációs levelemet mindig az adott hirdetésnek megfelelően aktualizálom, kiemelve, hogy mit tudok és mit várhat tőlem a cég. Általában azzal fejezem be, hogy minden feladatot lelkiismeretesen és legjobb tudásom szerint végzek, ezek után bízom a személyes találkozóban.

A pályázat elküldésénél is alkalmaztam már számos olyan trükköt, amelyeket az erre szakosodott cégek is javasolnak:

-          próbáltam személyesen bevinni. Furcsán néztek rám. Aztán semmi.

-          megnéztem a cég honlapján a humánpolitikai főgurut, és személyesen neki címeztem (ha tudtam, kinyomoztam a személyes e-mail címét és oda küldtem) Semmi.

-          próbáltam meghökkentő e-mailt küldeni. (Azt írtam, hogy dolgozni szeretnék, mert túl fiatal és képzett vagyok ahhoz, hogy munkanélküli legyek.) Semmi

-          próbálkoztam többféle fényképpel (nem, nem vagyok ronda, igaz, túlságosan fotogén se, de azért lehet rólam – többszöri próbálkozással – olyan képet csinálni, amin nem úgy nézek ki, mint aki most szökött Kalocsáról. Egy teljesen átlagos, negyvenes nőnek nézek ki, bár vannak, akik szerint szépek és kifejezőek a szemeim, de ők elfogultak.) Semmi

-          Írtam kézzel pályázatot, amit postán adtam fel. Semmi

-          Mellékeltem a bizonyítványaim másolatát.  Semmi

-          Mellékeltem az utolsó munkahelyem referencia-levelét. Semmi

Igazán nem tudom, mit csinálok rosszul, mi lehet a hiba, hogy még interjúra se hívnak be.

Kicsit depressziós vagyok mostanában. Hétfőn lejár az álláskeresésim, Ez azt jelenti, hogy pontosan 9 hónapja vagyok munka nélkül. Ennyi idő pont elég egy gyermek világra hozatalához.

−−−−→

Mit csinálok rosszul?