←−−−−
Márciusban már túl voltam 25-30 (sikertelen) pályázaton. Első olvasatra nem tűnik ez olyan soknak, főleg, ha az embernek úgyszólván más dolga sincs, mint álláshirdetéseket böngészni. Ám ha figyelembe vesszük, hogy kizárólag olyan pozíciókat pályáztam meg, amelyeknél pontról pontra megegyeztek az elvárások azzal, amit én tudok kínálni, és az „elbírálásnál előnyt jelent” kitételre is tekintettel voltam, akkor szerintem nem olyan kevés.
Mivel az idő szépen tavaszodott, és tavaly nyáron megcsináltuk a kerítést, ideje volt a kertépítéssel foglalkozni. Kimertük a kerti tavat (ez 4 m3 vizet jelent), úrafóliáztuk az első telepítésből megmaradt fóliával, újratöltöttük, kicsit megszeretgettük a békákat és egyéb vízi élőlényeket – akikkel amúgy ritkán találkozuk -, átrendeztük a növényeket, aztán belefogtunk a kert felásásába. Nem kell megijedni, icipici kertecske, egy hétvége alatt végeztünk is. Sokat töprengtünk, hogy milyen fűmagot vessünk, ha nem akarunk minden nap locsolni; és nem akarunk, míg végül ejtettük a fű-projektet, és fehérhere-mag közé kevert vadvirág és díszpipacs mellett döntöttünk. (Ezt azóta se bántuk meg, bár a here kicsit megsínylette az utóbbi hetek szárazságát és a sok taposást, mindazonáltal még mindig zöldebb, mint bármely eddigi fűmag-keverék.)
Ez a kertészkedés lekötött egy ideig, minden nap lestem, nőnek-e a növénykék, huzigáltam a nem odavaló gazokat – hogy a gaz miért nő gyorsabban, mint az általam preferált fauna?! – hallgattuk a békék esti trillázását. (Igen, a mi békáink nem kuruttyolnak, hanem trilláznak, ahogy az a zöldvarangyokhoz illik. Mikor először hallottuk pár éve, azt hittük, valami madár.)
No, vissza az álláskereséshez, elvégre ez a blog nem a kertről szól, de mit tegyek, ha az sokkal jobban vonz. Közben persze nézegettem az álláshirdetéseket is, mivel a pénzünk erősen fogyóban volt. Most már megpályáztam olyan állásokat is, amelyek érettségihez kötöttek, nem nagyon szelektáltam a leendő munkahely távolsága alapján, sőt, beóvatoskodtam egy-két olyan álláshirdetésre is, amelyek már nem az általam preferált pozícióról szólnak (adatfeldolgozás, ügyintézés satöbbi).
Semmi.
−−−−→
