Nos, természetesen egy jó állást, ahol kevés munkával lehet sok pénzt keresni. Mivel az ilyen állások száma csekély, és az is mind be van töltve, megelégednék - lassan már - bármivel. De nincs semmi.
Mivel rengeteg szabadidőm van, sokat olvasgatok blogokat, amelyekből kiderül, mennyi sorstársam van. Úgy gondolom, kellene valami. Ami összehoz bennünket, álláskereső ötveneseket. Ha van szövetsége a nyugdíjasoknak, ez egyetemi hallgatóknak, a díszhal-tenyésztőknek és a kaktuszkedvelőknek, miért ne lehetne nekünk is, ötvenes álláskeresőknek? Hiszen még 10-15 munkával eltöltött év kellene, hogy álljon előttünk.
A blogot nem én szeretném írni, hiszen álláskereső sztorijaim nincsenek - mivel interjúkra se hívnak be. De úgy gondolom, ha egy kifejezetten tematikus blogban megosztjuk egymással kudarcainkat, terveinket, ötleteinket, összefogunk, akkor talán előbbre juthatunk. És persze abban is reménykedem, hogy munkaadók is be-betévednek majd, és magyarázatot kapunk arra a kérdésre, hogy miért nem kellenek az ötvenes munkavállalók.
Arra kérnék tehát mindenkit, aki valamilyen formában érintett, hogy írjon, ossza meg velünk a gondolatait, mivel egyedül nem megy.
Ha nem kommentben szeretnéd megosztani a gondolataidat, hanem posztban, írd meg az
email címre.
Történetemet megírtam a munkahelyiterror.blog.hu/2010/06/05/mit_er_a_no_ha_50_eves posztban. Azóta semmi változás.
