Számtalanszor tapasztaltam már, hogy ha pénzem van, akkor időm nincs, ha meg időm van, akkor pénzem nincs. Most ez utóbbi játszik, így megpróbálom kihasználni a rengeteg szabadidőből származó előnyöket.
Nem, nem tanulok újabb szakmát, és nyelvet se. Igen, tudom, azt kellene tennem, de az előző egyik posztban már leírtam, racionális megfontolásból miért nem teszem. Persze lehet, hogy ez csak duma, mert igazából egyszerűen nincs kedvem tanulni.
Viszont rengeteget olvasok. Sőt, nemcsak olvasok, hanem újraolvasok, főleg olyan könyveket, amelyeket nem alkalmasak tömegközlekedésen való olvasásra. A Csendes Dont például. Újra megrázó olvasni Grisa és Akszinya történetét, azt a kort, amikor az emberek hittel harcoltak egy szebb és jobb világért; amikor legutóbb olvastam, még szocializmus volt. A szocializmus azóta a megvetett múlt kategóriájába került, a szebb és jobb világ pedig még várat magára. Ha eljön egyáltalán valaha is, amiben egyre inkább kételkedem.
Kertészkedem. Soha olyan rend nem volt a kertben, mint mostanában. Korábban már írtam, hogyan telepítettünk fehérherét fű helyett, mondhatom, nekem nagyon bevált, és nagyon tetszik is. Ámde állandó odafigyelést igényel, hogy ne üssék fel a fejüket oda nem való gazak, és azok kis gazok pedig egyfolytában nőnek.
Varrok. Most éppen két, kissé megfáradt ágyneműgarnitúrából gyártok egyet. De varrtam táskát , blúzt a lányomnak, nadrágot életem társának.
Kelimezek. Aki nem tudná, ez egy keleti hímzésfajta, nagyon mutatós, és nekem nagyon tetszik. EZ például saját minta, nem is írom le, milyen nehéz kitalálni egy ilyet, mert aki nem tud kelimezni, azt úgyse érdekli. Nagyrészt a focivébé idején készült, mert szeretem ugyan a focit, de annyira azért nem.
Netezek, rengeteget. Nagyon sok remek blogot találtam, amiket élvezet olvasni, néha kommentelek is, ha már ritkán járok emberek közé.
És persze sok időt töltök életem társával, aki szintén 50 felett van, és két éve munkanélküli. (Már csak szeptember 1-jéig, akkortól van ugyanis állása – ismerettség révén, naná.)
Van még rengeteg ötletem, mit fogok csinálni ősszel, ha már nem lesz ennyire meleg: ezek nagyrésze kontár famegmunkálás lesz, van a sufniban néhány nagyon pofás farönk, ezeket szeretném konzerválni, hogy ki lehessen tenni a kertbe.
Szóval nem rossz munkanélkülinek lenni, de azért lassan már jó lenne valami kis keresetféle.